Az elmúlt évtizedek eltérő fejlődést hoztak a kerületbe. Miközben Erzsébetváros külső részei, a Városligethez közel eső területei és Középső-Erzsébetváros lassú fejlődésen, helyenként jelentős átalakuláson mentek keresztül, addig Belső-Erzsébetvárosban nagyon ellentmondásos folyamatok játszódtak le.
Átgondolt városrehabilitációs program hiányában elszigetelt és sokszor igénytelen magán ingatlanfejlesztések valósultak meg, amelyek nem hozták magukkal a városrész átfogó megújulását. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok megfontolatlan, olykor spekulatív értékesítése nem csupán számottevő vagyonvesztést eredményezett, de oda is vezetett, hogy az Önkormányzatnak mára rendkívül kevés eszköze maradt ahhoz, hogy érdemben befolyásolni tudja a kerületrész fejlődését.
Hosszú évek pereskedései eredményeként az Önkormányzat több jelentős ingatlanának tulajdonjogát visszaszerezte. Ezzel nem csupán a vagyonvesztés mértékét sikerült mérsékelni, hanem saját mozgásterét is jelentősen megnövelte. Eddig sem tétlenkedtünk: a már befejezett, a folyamatban lévő és a tervezett beavatkozások egymásra épülnek olyan módon, hogy idővel egységes városszövetet hozzanak létre.
A kerületi lakosságszám csökkenése akkor fordítható meg, ha minden itt lakóban meg tudjuk erősíteni azt az érzetet, hogy itt jó élni.
Különös vonzereje van annak, ha valaki a belvárosban lakhat.
Átfogó lakáspolitikai koncepciót dolgozunk ki, amelybe beletartozik a jogi anomáliák kiszűrése, illetve azoknak az élethelyzeteknek a kezelése, amelyekre jelenleg nincs jogszerű megoldás.
A létszámában és életkörülményeiben egyaránt gyarapodó Erzsébetvárost csak átfogó lakhatási programmal lehet elérni. Számos egyetem közelsége okán szükséges új kollégiumi férőhelyek létesítése, akár önkormányzati, akár magánberuházások révén. Ezáltal a fiatalok bejárhatnák a lakhatási lépcső több fokát, amely a kollégiumtól kezdve a fiatal házaspárok életkezdését segítő garzonlakásokon keresztül az önkormányzati bérlakásokig vezet, és új lakókat vonz a kerületbe.
A lakhatási válság enyhítése, valamint a kerületi lakosságszám csökkenésének megállapítása érdekében fiatal házasok számára „Ellső kulcs”–programunk keretében bérlakásokat alakítunk ki, amelyek bérleti jogát akkor is el lehet nyerni, ha a pályázóknak még nincs állandó bejelentett kerületi lakcímük.
Alapvető cél az önkormányzati bérlakások minőségének emelése, számának növelése. Ezzel párhuzamosan kidolgozzuk a fenntartható és finanszírozható önkormányzati bérlakásrendszer alapjait. Megkerülhetetlen új lakások építése, ezért a már építési engedélyt szerzett Verseny utcai foghíjtelek beépítését mihamarabb megkezdjük, és további önkormányzati bérházak építését tervezzük. Új lakásokra már csak azért is szükség van, hogy a meglévő, leromlott állapotú lakásokban lakókat a felújítások idejére átmenetileg vagy véglegesen jobb minőségű lakásokba lehessen költöztetni. A lakosságszám gyarapodását szolgálja egy élhetőbb, kellemesebb városi környezet kialakítása is szolgálja.
Erzsébetvárosban számos nagyvolumenű magán- és állami ingatlanfejlesztés van tervben, illetve folyamatban. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzatnak rendkívül korlátozott ráhatása van arra, hogy ezek a beruházások milyen formában valósulnak meg, mozgástere meglehetősen szűkös. Érdemi lehetőséget jelent az építtetőkkel történő párbeszéd, a lakók érdekeit szolgáló területrendezési szerződések megkötése, amelyeknek keretében a fejlesztők pénzügyi kötelezettséget vállalnak meghatározott, az építkezéshez kötődő közcélú beavatkozásra, vagy annak kivitelezésére.
Noha a kiemelt kormányzati beruházások jelentős részére, tudomásom szerint, jelenleg nem futja a költségvetésből, ezért bizonytalan időre elnapolták őket, érvényesíteni kívánom a kerületi érdekeket, ha jelenleg erre jogi lehetőségem nincsen, ezért tárgyalásokat kezdeményezek a fejlesztésekért felelős intézményekkel.
A kellemes városi élmény része a rendezett utcakép. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején végbement önkormányzati lakásprivatizáció egyik hátulütője, hogy a társasházaknak sokszor nincs elegendő megtakarításuk a leromlott állagú, századfordulós épületek felújítására.
Megfelelően motiváló pályázati rendszerrel folytatni kell a homlokzat-, lépcsőház-, kapualj- és függőfolyosó felújítási pályázatokat, amelyeket érdemes összekötni energiakorszerűsítési és nyílászáró-csere programokkal. A homlokzatfelújítások és nyílászárócserék esetében kiemelt védelmet kell élveznie a századforduló historizáló, szecessziós és egyéb építészeti értékei védelmének.
A kerületben végbemenő nagyobb fejlesztésekhez időzítve érdemes egyedi pályázatokat kiírni, amelyek a területen található köz- és magánterületek, homlokzatok rendbetételét célozzák, és ilyen formában nagyobb területek modernizációját érhetjük el.
Örömmel együttműködünk a Fővárosi Önkormányzattal a kezelésében lévő Nagykörút megújítását célzó terveik megvalósításában.
A rendezett városkép kialakításához hozzátartoznak az esztétikus üzlethelyiségek, teraszok, kirakatok, cégérek, reklámfelületek, amelyeknek tekintettel kell lenniük az építészeti értékekre. A városképvédelmi rendeletben világosabb elvárásokat kell megfogalmazni (akár arculati mintakönyvet készíteni) az utcai kapcsolattal rendelkező vállalkozások számára. Ezek megvalósításához pályázati forrásokat rendelünk, az elvárások érvényesülését szigorúbban számonkérjük.
A nagyobb fejlesztésekhez időzítve érdemes egyedi pályázatokat kiírni, amelyek a területen található üzlethelyiségek, teraszok, cégérek, reklámfelületek stb. egységes szempontrendszer alapján történő kialakítását célozzák és ehhez pályázati forrásokat is társítanak. (A Klauzál tér felújítása kapcsán a térre néző üzlethelyiségek, homlokzatok egységes szempont szerinti rendezése szükséges.)
« Előző fejezet
Zöld, fenntartható Erzsébetváros
Következő fejezet »
