Zöld, fenntartható Erzsébetváros

Az éghajlatváltozás ugyanis jelentős hatást gyakorol a városi életvitelre is. A forró nyári napok száma egyre növekszik, a lehulló csapadékvíz egyre csökken. A zivatarok egyre hevesebbek, óriási terhet rónak a csatornahálózatra. A negatív folyamatok enyhítésére kiváló megoldásként szolgál a zöldfelületek és a vízáteresztő felületek növelése, az árnyékot adó fák telepítése.

A közterületek zöldítésétől az energiahatékonysági beruházásokon át az esővíz öntözésre történő felhasználásán át minden cselekedetünk és kidolgozott terveink reagálnak a klímaváltozásra, egyben szervesen kapcsolódnak a Fejlődő Erzsébetváros programjaihoz.

A zöldítés – elsősorban a kerület sűrű beépítettsége és a földfelszín alatt húzódó bonyolult közműhálózat okán – nem oldható meg egyszerűen fák ültetésével, csak átfogó és kiterjedt beavatkozásokkal. A közterek humanizálását célszerű a folyamatban lévő vagy tervezett ingatlanfejlesztésekkel összehangolni, azokhoz időzíteni, lehetőség szerint területrendezései szerződéseket kötve a beruházókkal.

A közterületek humanizálása, zöldítés, forgalomcsillapítás

A közterületek humanizálása kiterjed a gyalogosforgalom védelmére, esetenként előnyben részesítésére, utcabútorok kihelyezésére, a közművek és a forgalmi viszonyok által lehetővé tett zöldítésre. Ezeknek a terveknek az elkészítésekor számos szempontot figyelembe kell venni, például, hogy

• növekedjen a helyi lakók számára rendelkezésre álló parkolóhelyek aránya (észszerű egyensúlyt kialakítva a parkolóhelyek megtartása és a zöldítés egymásnak gyakorta ellentmondó elvárásai között);
• a kizárólagos lakossági parkolóhelyek bevezetése bevált, arányukat elsősorban az intézmények számára kiadott parkolási engedélyek időbeli korlátozásával tudjuk növelni (ezért kezdeményezni fogom a Fővárosnál a kizárólagos lakossági parkolók arányának növelését);a területen lévő vállalkozások számára szükséges szállítási, rakodási lehetőség fennmaradjon, vagy lehetőség szerint bővüljön;
• fennakadásmentesen megoldható legyen a szemétszállítás, a mentők, a tűzoltók közlekedése;
• létrejöjjönek vagy bővüljenek a mikromobilitási pontok, BUBI-pontok;
• a taxik észszerű távolságra tudjanak megállni;
• reagálni kell a megváltozó közlekedési módozatok infrastrukturális kiszolgálására is, például elektromos autó töltőpontok és parkolóhelyek kialakításával, amit saját erőből az EVIN Zrt. már el is indított;
• digitalizáljuk az ügyintézést. Jelentősen gördülékenyebbé tettük a parkolási engedélyek kiadását, ma már mindenki otthonról el tudja intézni online.

A parkolási gondok enyhítésére nagyon kevés eszköz adódik egy ilyen sűrű beépítettségű belső városrészben. Ugyanakkor egyre elterjedtebb a közösségi autómegosztás (car sharing), ami a jövőben a belvárosi lakosok gépjárműtulajdonlásának csökkenését fogja eredményezni.

A belső-erzsébetvárosi forgalomcsillapítást a közterületek, utcák, terek, járdák, megújításával kell konszolidálni. Ezzel válik teljessé és nyer értelmet a forgalmi viszonyok átszervezése. A forgalomcsillapítási pilot tanulságait felhasználva, a buktatók elkerülésével hasonló beavatkozásokra kell sort keríteni Középső- és Külső-Erzsébetvárosban is. A cél az, hogy jelentős mértékben csökkenjen a kerület középső és külső negyedeiben az átmenő gépkocsiforgalom.

A forgalomcsillapítás nem egyszerűen közlekedésszervezési kérdés, hanem egyben fenntarthatósági projekt, hiszen a mérsékeltebb autóforgalom kisebb zajterheléssel jár, és tisztább lesz a levegő is.

Parkolás-szervezési és rendfenntartási eszközökkel biztosítani kell valamennyi járda folyamatos használhatóságát, a járdán történő parkolást fel kell számolni. A trolibusz-járatok folyamatos, akadálytalan haladását közösen a Fővárossal parkolási-szervezési és rendfenntartási eszközökkel kell segíteni.

Fel kell mérni, hogy a nehezebben megközelíthető kerületrészekben szükség van-e további tömegközlekedési kapcsolatok kialakítására – akár kisebb befogadóképességű, elektromos buszok időszakos beállításával (pl. a hétvégi bevásárlási időszakokban a Klauzál téri Vásárcsarnokhoz).

Kiemelt közterületi programunk a Klauzál tér jelenleg is zajló felújítása. Ez az összességében 850 millió forintos beavatkozás több annál, mintsem, hogy egyszerűen felújítjuk a parkot, az utcabútorokat, a növényzetet. A Klauzál tér a megújuló Belső-Erzsébetváros központi parkjává és közösségi terévé válik 2024 őszére, ahol, pihenésre, sportra és kutyafuttatásra is lesz mód. A téren pedig emléket állítunk a budapesti gettó áldozatainak. A Klauzál tér felújításával párhuzamosan zajlik a Csányi utcai önkormányzati ingatlanok rendbetétele, és ez az utca kötni majd össze a megújult Klauzál teret a Király utcával, valamint a szintén felújítás alatt lévő Nagymező utcával.

A rendkívül leromlott állapotú Thököly út felfuttatásával kapcsolatban komplex városfejlesztési elképzelést indítottunk útjára. Célunk a terület megítélésének javítása, egyben a potenciális bérlők érdeklődésének felkeltése. Ennek érdekében 2024 tavaszán a Thököly út 1. sz. és a Dózsa György út sarkáig tartó szakaszon mintegy 40 virágplanténerből, utcai pihenőbútorból, mobilitási pontokból álló projekt valósul meg. Célunk, hogy a közterek zöldfejlesztésével és az ingatlanok homlokzati és portál felületeinek esztétikus kialakításával megújuljon a településkép.

A közterületek minőségének javítására, a zöldítésre a kerületi főépítész közreműködésével a főtájépítész részletes programot dolgozott ki, beleértve a „Healthy Streets” (Egészséges utcák) pályázat keretében fejlesztendő területeket. A kiválasztott utcák megújításával, forgalomcsillapításával, zöldítésével és gyalogosbaráttá tételével nagy kiterjedésű kerületrészek válhatnak élhetőbbé és szerethetőbbé. Mindezek mellett a fejlesztések a már megújult és megújulás alatt lévő projektelemekkel együtt működve komplex, átgondolt és előremutató városfejlődésről tesznek tanúbizonyságot.