Erzsébetváros, ahol otthonra lel a kultúra, a kreativitás és az innováció, valamint a dizájn. Az Erzsébetváros, a kultúrnegyed korántsem pusztán egy szlogen, óhajok és elképzelések gyűjteménye. Az elmúlt négy évben ennek jegyében már számos hazai és nemzetközi kulturális projekt valósult meg.
Eddigi tetteink is arról tanúskodnak, hogy a „bulinegyedet” a kulturális városfejlesztés eszközeivel kívánjuk újrapozícionálni, amire sikeres nemzetközi példát kínál Berlin, Amsterdam vagy éppen Barcelona. Célom, hogy a közeljövőben Erzsébetváros is felkerüljön a nemzetközi kreatív, képző- és iparművészeti térképre. Az új imázs és tartalom kialakítása két terület egyidejű és összehangolt fejlesztésével lehetséges:
Az Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a negatív magatartásformák kiszorítását és a turizmus káros hatásainak mérséklését, így például a zajterhelés, a szemetelés, a rongálás visszaszorítását. Mindezt a már itt működő vendéglátóegységek szabályozásával, a szabályok következetes betartatásával, partnerségben az üzemeltetőkkel.
Új funkciók betelepítése: HUB7
A betelepítendő funkciók az innovációhoz, a digitális fejlesztésekhez, a start-up ökoszisztémához, valamint az iparművészetekhez, a kézművességhez, a dizájn, a kreativitás, a művészetek és a kultúra világához kapcsolódnak.
Az így betelepülő tevékenységen dolgozó, jellemzően fiatal, fizetőképes vállalkozók részben igénybe veszik a környék szolgáltató- és kereskedelmi egységeit, a bulihelyekétől eltérő, magasabb igényekkel lépnek fel a vendéglátóegységekkel szemben. Az itt dolgozók egy része be is költözik a kerületbe, különösen akkor, ha a vonzó hangulat mellé megfelelő közszolgáltatásokat és élhető környezetet is talál.
Azoknak az ingatlanoknak a fejlesztésénél, amelyekre az Önkormányzat hatást tud gyakorolni (például mert a saját tulajdonában állnak), olyan összetételű ingatlanmix létrehozására van szükség, amely a következőket is tartalmazza:
A saját tulajdonú ingatlanokon a megengedett beépítési hányadhoz képest kisebb beépítettségi mutatót és nagyobb zöldfelületi arányt kell elérni, a parkolóhely-létesítési kötelezettségtől el kell tekinteni. Belső-Erzsébetváros zsúfoltságát egyes belső udvarok egybenyitásával, zöldítésével lehet oldani (ahogy például a Janikovszky Éva park esetében történt).
Tartósan önkormányzati tulajdonban kívánom tartani a nagyértékű műemléki épületeinket, amelyeknek kulcsszerepet szánok abban, hogy új funkciókkal töltsük meg kerületünket.
A Király utca 25., 27., 29. sz. műemléki épületegyüttes ideális helyszínként szolgálna egy innovációs hub számára, amely nemzetközi mintára otthont adna informatikai start-up-vállalkozásoknak, valamint a hozzájuk kapcsolódó kockázati tőketársaságoknak, bankoknak, tanácsadó szervezeteknek, szövetségeknek. Elhelyezést kaphatnának co-working irodák, laborok, stúdiók, műhelyek, többfunkciós közösségi terek. Az épületegyüttes ezen túlmenően számos más olyan funkciót is el tudna látni, amely fiatalokkal, élettel, munkával, közösségi terekkel tölti meg Belső-Erzsébetvárost és ezzel új perspektívába helyezi a városrészt.
Az Önkormányzat régóta keresi a jelenleg leromlott állapotú Akácfa utca 61. sz. (Akácfa Udvar) műemléki épületének méltó hasznosítási módját, mely által ‒ építészeti karakterét megőrizve ‒ megújulhat, figyelembe véve azt az adottságot is, hogy az udvaron kialakult zöldfelület is megmaradjon. Az épületbe innovatív formatervezési központot lehetne létrehozni, amely a tervezők és a felhasználók találkozási helye, egyben műhelyként szolgál az alkotók számára. Az épületben helyet kaphatna úgynevezett „concept store”, gyűjthető formatervezési tárgyak bemutatóterme, pop-up bemutató- és kiállítótér, kávézó stb.
A kerület egyik csiszolatlan gyémántja a Király utca 11. sz. alatti épület, amelynek udvarán jelenleg a K11 művelődési tér működik, de az utcafronti épület üres, romos. Az épületben olyan nemzetközi szintű kiállító- és közösségi teret lehet létrehozni, amely külföldi és hazai kortárs képző- és iparművészeknek, formatervezőknek kínál kiállítási és értékesítési lehetőséget.
Az Önkormányzat fenntartásában működik a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény. A műtárgyak, emlékek digitalizálását folytatjuk. Fejlesztési elképzeléseink hangsúlyos eleme Róth Miksa ipari műemlék műhelyének felújítása és kortárs művészeti térként történő hasznosítása. Ennek költségigénye azonban meghaladja az Önkormányzat jelenlegi lehetőségeit.
A három épületből álló Király utcai tömb hasznosítására optimális használati tanulmányt készíttetünk, a hasznosításának módjára nemzetközi ötletpályázatot fogok hirdetni. Ugyancsak hasznosítási pályázatot írok ki az Akácfa Udvar, valamint a Király utca 11. sz. ingatlanokra, amelyeknek a fő célja az épületek méltó helyreállítása és a kerületfejlesztés céljaihoz illeszkedő új funkció megtalálása. Róth Miksa Műhelyének fejlesztését előkészítjük, és tartósan önkormányzati tulajdonban tartva jobb időkre megőrizzük.
A korábbiaknál színesebb ingatlankínálat, valamint az Önkormányzat tartós tulajdonában megmaradó ingatlanegyütteseket magántőke bevonásával kell fejleszteni és üzemeltetni. Az új funkciók kedvező hatást gyakorolnak a környező házakra, utcákra, mert ezekhez az új funkciókhoz kapcsolódva, azokra épülve további szolgáltatások települhetnek, immár teljes egészében magántőkéből.
A sikeres turistavárosok rendkívüli erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az alapfunkcióikat a helyi lakosság és az adott településre látogató vendégek legnagyobb megelégedésére üzemeltessék. Ebben a szellemben kívánom fejleszteni a negyedet. Mindennek előfeltétele, hogy a helyi lakosok ne elszenvedjék a turizmust, hanem részesei legyenek. Érdekeltek legyenek annak fenntartásában és érezzék életminőségük javulását. A minőségi kulturális kínálat bővítése épp’ úgy szól a budapestieknek, mint az idelátogató turistáknak.
Erzsébetvárosnak a kultúrnegyed koncepció megvalósítása révén olyan korszerű szemléletet kell sugároznia, amely innovatív vállalkozásokat képes vonzani autentikus fizikai-, kulturális-, és gazdasági környezet megteremtésével, ahol a kreativitás és a fenntarthatóság, valamint az értékmegőrzés szempontjai egyensúlyban vannak. A helyben működő intézményeknek, vállalkozásoknak be kell kerülniük a nemzetközi vérkeringésbe, kapcsolódniuk kell a nemzetközi hálózatokhoz.
Tiszta, biztonságos Erzsébetváros
« Előző fejezet
Következő fejezet »
