2019-ben olyan kerület létrehozását ígértük, amelyet mindenki magáénak érez, megvan benne a helye, éppen ezért felelősséget is vállal érte. „Zöldebb” Erzsébetvárost ígértünk, ahol csökken a légszennyezettség, a gépkocsiforgalom, az energiapazarlás, és ahol a megújuló házak között egyre nagyobb teret hódít magának vissza a növényzet. Olyan Erzsébetváros megteremtését ígértük, ahol nem a mértéktelen bulik jelentik a fő vonzerőt, hanem a sokszínű kulturális kínálat és az izgalmas, egyedi boltok, vendéglátóhelyek becsalogatják a turistákat is. Ahol érdemes és kellemes élni, mert biztonságos, tiszta és van kire számítani.
A kitűzött célok közül sokat elértünk, soknak a megvalósításához hozzákezdtünk, néhány feladattal pedig elmaradásban vagyunk. A program végrehajtását nem könnyítette meg a COVID-19 járvány, és az ezzel kapcsolatos egészségügyi és szociális intézkedések sora, amelyeket késlekedés nélkül megvalósítottunk. Ugyancsak komoly akadályt jelentett számos kormányzati intézkedés, amely milliárdokat vont el a kerületi Önkormányzattól, miközben a feladatok száma és súlya nemhogy csökkent volna, hanem inkább további terheket rótt mindannyiunkra. Az elvonások összegéből háromszor felújíthattuk volna a Klauzál teret, vagy az összes önkormányzati lakást.
Szintén komoly nehézséget okoz, hogy az elmúlt évtizedben olyan önkormányzati jogköröket vont el a kormány – így például az építési szabályozási és engedélyezési jogkört –, amelyek megfosztják a helyi közösséget attól, hogy érdemben befolyásolja környezete alakítását. Ez súlyosan sérti az Európai Unió szubszidiaritási elvét, amely szerint minden problémát ott kell megoldani, ahol az felmerül. A széteső központi állami funkciókat – különösen a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, a rendfenntartás terén – részben vagy egészben az önkormányzatoknak kell átvállalniuk, miközben az erre fordítható forrásokat és a hozzátartozó jogköröket elvonták.
Ennek ellenére és minden kormányzati törekvéssel szemben biztosítani kell az Önkormányzat befolyását a területén tervezett beruházások felett. Rövid-, közép- és hosszútávú célokat kijelölő stratégiákat alkottunk, amelyek irányt szabnak a kerület fejlesztéseinek.
A lakóinkkal folytatott folyamatos párbeszéd eredményeképpen tisztában vagyunk a velünk szemben megfogalmazott elvárásokkal, teendőkkel. Részletes elképzelésekkel, kidolgozott tervekkel rendelkezünk. Ezek elsősorban azokra a problémákra igyekeznek választ adni, amelyeket a kerület lakói a mindennapok során megfogalmaznak. Elképzeléseinket, terveinket megvalósítás előtt megvitatjuk az érintett közösségekkel. Van azonban ezen túlmutató feladatunk is: meg kell állítanunk a kerületi lakosság számának fogyatkozását, elő kell segíteni fiatal lakók betelepülését.
Ez a dokumentum arra tesz kísérletet, hogy egységes szerkezetbe szerkesztve megfogalmazza mindazokat a beavatkozásokat, amelyek révén az Önkormányzat átvezeti Erzsébetvárost a XXI. századba.
Erzsébetváros egymásra rétegződő, sokszínű kulturális hagyományok kifogyhatatlan tárháza, ötvenezer városlakó otthona. Egység a sokféleségben. Tragikus és felemelő történetek színhelye, ragyogó műemlékek és málló vakolatú bérházak szeretni való összessége. Mögöttük megannyi emberi sors és sorstalanság. Nagycsaládosok és magányosok, gyerekek és öregek, istenhívők, hitüket vesztettek és hitüket keresők lakhelye. Miénk itt a tér. Mindannyiunké: bennszülött erzsébetvárosiaké, beköltöző fiataloké, a kerületet otthonukul választó távolról jött idegeneké ‒ egy igazi világváros színes kavalkádja.
Erzsébetváros a tolerancia és a párbeszéd kerülete. Büszkék vagyunk vallási hagyományainkra, műemlék templomainkra, és bízunk az egyházak közösségmegtartó erejében. Támogatjuk a gyülekezetek és a civil szervezetek mindennapos szolgálatát és mi is számítunk együttműködésükre, segítségükre.
A hagyományok ápolása, az értékek védelme közös ügyünk, ezekre építve tudjuk régi és új lakóinkkal kialakítani a XXI. század Erzsébetvárosát.
A korábbi kerületvezetés által évtizedeken át elhanyagolt problémákat elkezdtük megoldani. Bennünket az különböztet meg minden korábbi kerületvezetéstől, hogy a problémákat nem elkülönítve, hanem egymással szervesen összefüggő intézkedések mentén kezeljük. Ez lényegileg más megközelítést jelent.
Erzsébetváros Önkormányzata aktív és hatékony beavatkozások sorával képes gátat szabni olyan folyamatoknak, amelyek az elmúlt évtizedek során spontán módon, illetve egyértelmű szabályok hiányában alakultak ki. Kizárólag aktív és tudatos fejlesztéspolitika képes mindezt új, fejlődési irányba állítani.
Ugyanakkor a kerület problémáinak egy részét nem is feltétlenül az Önkormányzatnak kell megoldania. Feladata csupán arra korlátozódik, hogy kedvező folyamatokat indítson el, ezeket, valamint a lakók és a helyi vállalkozások saját kezdeményezéseit szervezéssel, koordinációval és pályázati forrásokkal megtámogassa.
Bármilyen jól irányzott, tervezett, ütemezett és összehangolt is egy beavatkozás, a változás hosszú éveket, várhatóan több önkormányzati ciklust vesz majd igénybe, amelyek során következetesen tovább kell vinni az eredeti elképzeléseket. Szükséges, hogy a programokhoz megnyerjük a kerület lakóinak, minél több meghatározó politikai erejének és civil szervezeteinek támogatását. Az egyetértés és a közös felelősségvállalás az alapja a ciklusokon átívelő fejlesztési programoknak, amelyek szép lassan összeérnek, megteremtik azt a kritikus tömeget, amely Erzsébetvárost minden tekintetben átlendíti a XXI. századba.
Erzsébetváros helyzete, fejlődése értelemszerűen szervesen összefügg a főváros egészének jövőjével. A világ nagyvárosainak városmagjai jelentős átalakuláson, megújuláson mennek keresztül. Ez azzal is jár, hogy szerkezetük átalakul: egyszerre válnak a közösségi együttműködés, a kényelmes és kellemes élet, valamint az innováció, kreativitás központjaivá. Budapest, és benne Erzsébetváros hasonló igényű megújulására a legjobb példákat Európa nagyvárosaiból hozhatjuk, mert ezek városszerkezete, kulturális és építészeti hagyományai hasonlítanak rá a legjobban. A nyugat- és közép-európai városrész-rehabilitációs példák legfontosabb tanulsága az, hogy
Budapestnek és benne Erzsébetvárosnak minden eszköze meg van arra, hogy egy ilyen komplex területfejlesztési elképzelést megvalósítson, amely egyszerre javítja az itt élők életminőségét, vonzza a tehetséges fiatalokat, valamint a modern vállalkozásokat, tevékenységeket. Minden fejlesztési elképzelésem a meglévő történeti és kulturális hagyományokra épül. Programom 5 pilléren nyugszik:
A jó hír, hogy megkezdett munkánk folytatásához, kiteljesítéséhez Erzsébetváros Önkormányzatának megvannak az eszközei: jelentős ingatlanállománya, számottevő pénzügyi megtakarításai és világos céljai, nem utolsó sorban kidolgozott részletes tervei készen állnak.
A kerület fejlesztésének, modernizációjának számos olyan eleme van, amely a lakók számára közvetlenül nem látható, ahhoz azonban, hogy elvárásaiknak maradéktalanul megfeleljünk, szükség van ezeknek az alkotóelemeknek, struktúráknak a megváltoztatására is.
Az Önkormányzat feladatait az éves költségvetés alapján tudja ellátni, de céljait is csak megfelelő tervezéssel képes elérni. Ezért a költségvetés tervezési folyamatának el kell szakadnia a bázisalapú tervezéstől, és a Képviselő Testület által meghatározott célok alapján feladatalapú tervezésnek kell teret nyernie. A döntéseket a Képviselő Testület hozza, a Polgármesteri Hivatal azok jogszerűségéért felel, alapvető feladata a döntések haladéktalan és maradéktalan végrehajtása.
Az elmúlt ciklus prudens és felelős gazdálkodásának eredményeként az Önkormányzat számottevő pénzügyi tartalékkal rendelkezik. A következő ciklusban indokolt a tartalékok szintjét észszerű módon csökkenteni, jelentős forrásokat fordítva a fejlesztésekre.
Az Önkormányzat jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, ezért indokolt a korábbiaknál is intenzívebb, a kerületfejlesztési tervekkel összhangban álló vagyongazdálkodás. Az alulhasznosított vagyonelemeket mozgósítva új fejlesztéseket indítunk. Meghatározzuk a tartósan önkormányzati tulajdonban maradó nagy értékű ingatlanok körét. Egyes vagyonelemeket, különösen az indokolatlanul értékesített üzlethelyiségeket akár visszavásárlás útján is vissza kell szerezni. Ez teremti meg a feltételeit annak, hogy az üzlethelyiségekbe az Önkormányzat által preferált funkciók kerüljenek és így lehet például tematikus utcákat kialakítani.
Bevezetjük a Jövő7 platformot, amellyel a lakók kedvezményesen vásárolhatnak és vehetnek igénybe szolgáltatásokat a kerület boltjaiban és szolgáltatóinál.
A parkolási engedélyek online kiadása egyértelmű siker: a jogosultak több, mint fele már így igényelte az engedélyt. Ezen felbuzdulva továbbfejlesztjük a Polgármesteri Hivatal digitális ügyintézési rendszerét. Az a célunk, hogy a lehető legtöbb ügyet otthonról, online is el lehessen intézni, miközben fenntartjuk a személyes ügyintézés lehetőségét mindazoknak, akik ódzkodnak a digitális megoldásoktól, vagy nem tudják használni azokat.
Az Önkormányzat kerületfejlesztési és jóléti céljait elsősorban saját tulajdonú cégein, intézményein keresztül képes megvalósítani. Ezért kulcskérdés ezeknek a szervezeteknek megfelelő struktúrába szervezése, gazdálkodásuk és működési hatékonyságuk javítása, eszköz- és humán erőforrás-állományuk fejlesztése, infrastruktúrájuk színvonalának emelése. Célszerűnek látszik a vagyonkezelés, az ingatlangazdálkodás, valamint a városüzemeltetés egyetlen cégbe történő szervezése és holding-szerű működtetése.
Nélkülözhetetlen ezeknek az intézményeknek a cégszerű működtetése, a cégvezetők döntési és felelősségi jogkörének kiszélesítése és összhangba hozása a cégtörvény adta jogosítványokkal. Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, a cégvezetők és a felügyelő bizottságok naprakész információkkal történő ellátását, a cégekben zajló folyamatok ellenőrzését egységes, integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésével kell megoldani.
A kerületi főépítész, a kerületi főtájépítész, valamint a vagyonkezelő és a városüzemeltetés képviselőinek bevonásával életre fogom hívni a koordinációs és projekt-menedzsment divíziót, amelynek kifejezetten az lesz a feladata, hogy a fejlesztésekhez kapcsolódó tervezési, közbeszerzési, szerződés-kötési és projekt-menedzsment feladatokat összefogja, irányítsa, azokat a döntéshozó fórumok elé terjessze és a fejlesztéseket levezényelje.
Valamennyi fejlesztési elképzelés véglegesítését érdemi tájékoztatásnak és társadalmi párbeszédnek kell megelőznie az érintett kerületrész lakóival, vállalkozóival. Ki kell alakítani az egyeztetés formáit és fórumait, amelyben a fő felelősség a körzetek önkormányzati képviselőire hárul. Ők azok a demokratikusan megválasztott képviselők, akik az általuk képviseltek érdekeit becsatornázzák.
Fontos azonban kialakítani azt a hangulatot és közbizalmat, amelyben a fejlesztésekről szóló viták érdemiek, tartalmiak; ahol a leghangosabb csoportok nem nyomják el azoknak a hangját, akik az érdekeiket, szempontjaikat kevésbé erőteljesen tudják képviselni.
Erzsébetvárosnak példát kell mutatnia demokráciából is.
